Ez egy ilyen mit együnk ha semmi sincs (szerintünk) itthon recept. Tészta ugye mindig van és ha ahhoz valamilyen olajban megfuttatunk fűszereket, jól belőjük a sósságot és kicsit rásegítünk valami savval, akkor abból nagyon jóleső vacsora vagy bármi lehet. Nemhiába népszerű olyannyira a sima fokhagymás, pepperoncino-s, olívaolajos tészta egy kis citrommal az olasz vidékeken. Ennek a kicsit keleties változata a soron következő recept természetesen megtoldva egy-két dologgal, amik - ha valaki szokott ilyeneket főzni, akkor - kamraszinten mindig vannak otthon. Az internet bugyraiban úgy kering, hogy "chili-garlic noodle" és hát nem csoda, mert a lényege pont a fentebb említett fokhagyma és chilipaprika azzal a különbséggel, hogy kelet felé használt dolgokat is dobnak hozzá.
Nagyon sok variánsa van, mindegyikhez külön magyarázat tartozik, hogy mit, miért, mikor és hogyan kell hozzáadni és mindez, hogyan befolyásolja a kívánt, tökéletes ízt. Nekem mindig kicsit máshogy sikerül, valószínűleg azért, mert mindig kicsit más arányokkal próbálkozom, de kezdetnek jó lehet az alább közölt.
- 2-3 gerezd fokhagyma apróra vágva
- 2 kk szezámmag
- 0,5 kk őrölt szecsuáni bors
- 0,5 magos őrölt chili
- 1 kk gochaguru (koreai chilipaprika)
- 1kk só
- 0,5 kk halszósz
- 2 kk almaecet (vagy bármilyen más ecet, pl.: rizsecet)
- 4 kk mogyoróolaj (mással is lehet kísérletezni, de például az olívának elég karakteres íze van, vegyük ezt számításba, de ne tántorítson el feltétlen)
- 1 kk mogyorókrém alias "peanut butter"
- egy kevés újhagyma apróra vágva
- egy "adagnyi" rizstészta vagy bármilyen más tészta, ami van otthon
- (lehet használni szójaszószt is)
- lehet beletenni a tészta főzővizéből is ha szeretnénk kicsit szószosítani, szottyosítani
Két út van előttünk, mind a kettő működik.
1. A rizstésztát megfőzzük. Minden más hozzávalót kimérünk egy fémtálba kivéve a mogyoróolajat, mert ezt külön felforrósítjuk és rálöttyintjük a hozzávalókra, amik ezáltal sistergés közepette gyors hőkezelést kapnak, a technika távoli rokona az indiai konyhában használt "tadka"-nak. Összekavarjuk a homogenizálás jegyében és ebbe belezuttyantjuk a tésztát. Megigazítjuk, eszünk.
2. Fogunk egy wok-ot, felforrósítjuk, beletesszük az olajat, majd a megpirítjuk a fokhagymát, sorjába a fűszereket és a szezámmagot, majd a szósz-szerű dolgokat és miután minden kicsit összebarátkozott mehet bele a tészta.
Egyéni habitus döntse el ki-ki hogyan készíti, ha egy kicsit ilyenebbre vagy olyanabbra szeretnénk, akkor értelemszerűen változtassunk az arányokon, általában csak jó megoldásokat kapunk. A lényeg, hogy a csípős-sós-savanyú háromszögben válasszunk ki egy pozíciót és ahhoz próbáljunk meg közelíteni.