A hideg, decemberi szeles, tiszta, napsütéses időben, a mellettem vízbe hajló fűzfa a szél unszolására hozzám hajol és tétovázva miközben vissza-vissza engedi alsó ágait a vízbe, csak kérdően várja a szél tanácsát, hogy hozzám közelíthet-e, megsimogathat-e, a szemközti nádas pedig fürdőzve a nap…

A szobában ülök a babzsákfotelemben az októberi napok utolsó napsütésében. Várom a napot, hogy hozzám érjen. Hogy ledobva magáról a ruhaként eltakaró ablakkeretet rám másszon és elkezdje simogatni az arcomat majd lassan hevítse fel egész testemet. Ahogy kúszik felém először csak arcom jobb felet…

Amikor a vizikefíredhez vett biocitrom vásárlása után a Sparban, az Oasis - Wonderwall című száma úgy betalál, hogy állsz a Metropol adagoló mellett földbegyökerezve és miközben a nyugdíjasok veszik ki az újságokat rajtad keresztül nyúlva és van nálad négy konzerv szardínia is, amit még az Aldiban…