A terv az volt, hogy hummusz lesz, de nem volt itthon sem tahini, sem olívaolaj. Így eszembe jutott az az isteni chana-dal, amit a Ráday utcában a Jedermnan Cafe-val szemközti indiaiban ettem és úgy voltam vele, hogy ha a hummusz már úgyis több ponton akadályoztatva van, legyen egy kicsi indiai, abból itt nálam baj még nem volt. 

Ehhez viszont nemhogy dukál, hanem majdnemhogy kötelező a chapati. Micsoda szerencse, hogy a világ egyik legegyszerűbb pékterméke és gyorsan össze lehet chapatni.

A chapati/pita/naan és egyéb dolgokról tervezek majd közre bocsátani egy nagyobb ívű írást, így most csak a chapatira szorítkozom. A chapati legjobb értesüléseim szerint az a lepény Indiában, amiben csak liszt és víz van, élesztő nincs, meg persze fűszerek, só és gyakorlatilag bármi.

Ha vannak olyan dolgok, amik a Hindusztáni-félszigeten a liszt megérkezésével állandó kontinuitásban vannak és szünet nélkül folynak azok közül az egyik ha nem az egyetlen az az, hogy valahol sül egy chapati. De valószínűleg sok sül és tényleg folyamatosan. 

Az a volumen, ami chapatiből készül Indiában és hogy már egy kisgyerek is vígan, világrekordot megdöntő tempóban tudja sütni, engedhet arra következtetni, hogy nem egy túl bonyolult dolog. Az alaprecept alant, a variáció azután. Lehet mindenféle-fajta liszttel kísérletezni, mindenhol abból sütik, ami van. A lisztek tulajdonsága fogja majd alakítani, hogy mennyi víz kell hozzá, ezt türelemmel kell adagolni, hogy lássuk mennyit vesz fel. Biztos lehet só nélkül is csinálni, de én ajánlom, hogy tegyünk bele, mert ismerjük a só-s népmesét, királylány meg király, meg úgy szeretlek mint a sót stb. BÁRMILYEN fűszert tehetünk bele, ebbe most ajwain és görögszémag került porrá őrölve, de római kömény, görögszénalevél, kurkuma, chili stb. mehet bele, minden, ami az indiai konyhában járatos vagy nem járatos. 

Összegyúrunk mindent egy labdicskuvá, kicsit átmasszírozzuk, átgyúrjuk, amíg simafelületű nem lesz és hagyjuk egy kicsit állni, lefedve vagy beolajozva, hogy ne repedezzen ki a külseje. 15-180 percig, de kb. bármeddig nyugodtan pihenhet, elvileg nem lesz baja, maximum valami ferment megindul benne, aminek meg csak örülhetünk. 

Apró golyókat formálunk belőlük, kinyújtjuk és egy erre alkalmas vasserpenyőben vagy amink van, megsütjük mind a két oldalát, ha gáztűzhelyünk van ráhúzzuk a tűzre egy kicsit, hogy sokkal vagányabban nézzen ki. Nekem a véletlenek összjátéka folytán van egy chapati-sütőm Indiából, ami egy vasdarab és nem annyira vastag mint egy vasserpenyő, inkább mint egy palacsintasütő. Nem kell alá semmilyen zsiradék, csak úgy szárazon. Az hogy teflon meg egyéb dolgokkal, hogy működik a szárazon sütés, azt sajnos nem tudom. A “tawa” kulcsszóra rákeresve az interneten találhatunk autentikusat. 

Chapati alaprecept

• 200 gr BL 80 kenyérliszt 
• 120 gr víz
• 4 gr só 

Chapati “kísérletező” recept

• 170 gram BL 80 kenyérliszt 
• 15 gr teljes kiőrlésű tönkölybúza-liszt 
• 15 gr teljes kiőrlésű rozsliszt
• 20gr kombucha
• 100 gr víz 
• 1 tk őrölt ajwain
• 1 tk őrölt görögszénamag
• 4 gr (2%) só 

A chana-masala úgyanúgy készül mint a legtöbb indiai étel, nincs benne nagy megfejtés, a receptet szekciókra szedtem, ami mutatja, hogy miket kell melyik fázisban beletenni. 

Hevítünk valamilyen olajat, beletesszük az egész fűszereket és sisteregve pirítjuk.  (1. szekció)

Beletesszük a hagymát, megdinszteljük és megpirítjuk cseppet. (2.szekció)

Beletesszük a fokhagyma-gyömbér-asafoetida hármast, pirítjuk. (3. szekció)

Beletesszük a porfűszereket és addig pirítjuk, amíg kicsit olajossá nem válik az egész. (4.szekció)

Paradicsompüré közeg gyanánt, hagyjuk rotyogni (5. szekció)

Csicseriborsó és minden egyéb, ami maradt, hagyni főni, amíg késznek ítéljük. (6. szekció)

A “chana” amúgy csicseriborsót jelent, ez alapján lehet már keresgélni a neten mindenféle, egyéb recepteket. A kreatív, konyhában rendszeresen alkotó olvasók számára gondolom nyilvánvalóvá vált, hogy mint minden indiai receptben, a csicseriborsó helyett is használhatunk más hüvelyest is. 

Chana-masala 

1. szekció

• szabadon választható főzőolaj
• 1 tk barna mustármag
• 1 tk római egész római kömény
• 1 kicsiny darab egész fahéj
• 1 db fekete kardamon

2. szekció

• 1 fej hagyma felvágva

3. szekció

• 3 cm friss gyömbér felaprítva
• 3 gerezd fokhagyma felapírtva 
• 2 tk asafoetida azaz ördöggyökér-gyanta harmadik nevén, hing

4. szekció

• 1-2 ek őrölt római kömény
• 1-2 ek őrölt koriander
• 1 ek őrölt fahéj
• 1- ek kashmiri curry - nem szeretem az ilyen előre bekevert keverékeket, de van itthon, el kell használni
• 1 ek kurkuma
• 1 ek kashmiri chili
• 1 tk őrölt kardamon

5. szekció

• 1 friss paradicsompüré / passata / paradicsomlé - ami van otthon

6. szekció

• 200 gr csicseriborsó egy napra beáztatva, majd áztatóvízében kuktában megfőzve
• 1 tk tamarindpaszta
• 2 ek garam masala
• 2 ek kasoori methi 
• friss koriander
• természetesn só 
• víz ha szükséges a sűrűség belövéséhez

Note: Olívaolaj lett itthon, mert miután jóízűen ettem a masalá-ból, elzarándokoltam Pomázra, az Igazi Olívába és vettem öt litert… meg olívafa-levélből készült teát… két félét… meg valamai szuper almaecetet… szóval veszélyes egy zarándokhely, de megéri. 

U.i.: Ha olyan gyakran vagy éhes mint én, akkor kövess be instagramon is, aminek linkjét megtalálod a blog oldalán.